Tervezés alatt
III. Odüsszeusz-expedíció
Újra Odüsszeusz nyomában
Egy közel háromezer éves tengeri rejtély következő fejezete.
Tervezett időpont: 2027. június–július.
A MÍTOSZTÓL A
TENGERI BIZONYÍTÁSIG
Az Odüsszeia nem csupán az európai irodalom egyik alapműve, hanem egy lehetséges valós tengeri útvonal emlékezete is.
Kutatásom abból a feltevésből indul ki, hogy a mítoszok mögött egy valódi hajózási útvonal rejtőzhet. A távolságok, a szelek, az áramlatok, a partformák és az ókori hajók lehetőségeinek vizsgálatával megpróbálható rekonstruálni az utazás tengeri logikája.
A III. Odüsszeusz-expedíció ennek a kutatásnak a következő gyakorlati állomása.
MIÉRT VAN SZÜKSÉG HARMADIK EXPEDÍCIÓRA?
AZ ELMÉLET ELLENŐRZÉSE
A korábbi eredményeket új adatokkal és helyszíni tapasztalatokkal vetjük össze.
HAJÓZÁSI BIZONYÍTÉKOK
Vizsgáljuk, teljesíthető volt-e az útvonal az ókori hajók lehetőségeivel.
ÚJ DOKUMENTÁCIÓ
Az expedíciót navigációs adatokkal, fotókkal és videókkal dokumentáljuk.
A TÖRTÉNET NEM MOST KEZDŐDIK
2000 – I. ODÜSSZEUSZ-EXPEDÍCIÓ
Az elmélet első tengeri próbája. Az expedíció kijelölte a kutatás irányát, és megfogalmazta az első hajózási kérdéseket.
2020 – II. ODÜSSZEUSZ-EXPEDÍCIÓ
Új hajóval, kibővített útvonallal és korszerűbb vizsgálati módszerekkel folytattuk a kutatást.
2027 – III. ODÜSSZEUSZ-EXPEDÍCIÓ
A kutatás következő fejezete, amelyben még közelebb szeretnénk kerülni a válaszokhoz és a bizonyítékokhoz.
A kutatás fő kérdései
AZ EXPEDÍCIÓ JELENLEGI ÁLLÁSA
Tervezett időpont:
2027. június–július
Az időpont véglegesítése folyamatban van.
Hajó
Kiválasztás alatt
A megfelelő expedíciós hajó vizsgálata folyamatban van.
Útvonal
Szakmai vizsgálat alatt
Szakmai ellenőrzése folyamatban van.
Program
Előkészítés alatt
A kutatási,
terv és médiaprogram kidolgozása folyamatban van.
Vass Tibor - öt évtized a tengeren
Öt évtizedes tengeri tapasztalatom és négy évtizedes hajós oktatói munkám során több mint 260 000 tengeri mérföldet hajóztam.
Az Odüsszeusz útvonalának kutatása számomra nem csupán történelmi vagy irodalmi kérdés, hanem mindenekelőtt hajózási probléma és egy kamaszkori álom megvalósítása.
A III. expedícióval azt szeretném tovább vizsgálni, hogy a Homérosz által leírt utazás mögött felismerhető-e egy valós, tengerészeti szempontból is értelmezhető útvonal.
AZ ODÜSSZEIA KÓDJA
Az eposz mögötti valóság, a feltételezett helyszínek és a hajózási elmélet nyomában.
AZ ELSŐ KÉT EXPEDÍCIÓ
Beszámolók, útvonalak, fényképek és az eddigi tengeri tapasztalatok.
A III. EXPEDÍCIÓ HÍREI
Friss hírek, előkészületek és kulisszatitkok az expedíció tervezéséről.
A legjobb megoldás egy repliKa lenne
Tim Severin Argo-replikája
Az egyik legfontosabb kísérletet Tim Severin brit kutató és expedíciós hajós végezte. Severin nem egyszerűen elméleti számításokat készített: megépíttetett egy feltételezett bronzkori görög gályát, majd hosszabb tengeri expedíciókon vizsgálta annak tényleges használhatóságát.
Az Argo nevű hajót 1984-ben bocsátották vízre. A körülbelül 16,5 méter hosszú, oldalanként tíz evezővel felszerelt gályát Vasilis Delimitros görög hajóépítő készítette Szpécesz szigetén. A hajó formáját mükénéi ábrázolások, régészeti adatok és hagyományos görög hajóépítési módszerek alapján rekonstruálták.
Severin 1984-ben az Argóval követte Iaszón és az argonauták feltételezett útját. A hajó a görögországi Volosz térségéből indulva áthaladt a Dardanellákon, a Márvány-tengeren és a Boszporuszon, majd a Fekete-tenger déli partjai mentén elérte a mai Georgia területét. Az expedíció mintegy 2400 kilométeres utat tett meg.
1985-ben Severin ugyanezt a hajót használta Odüsszeusz útvonalának vizsgálatához. A Trójától Ithakáig tartó expedíció során azt kutatta, hogy a homéroszi történetben szereplő távolságok, hajózási időtartamok és helyszínek összeegyeztethetők-e egy bronzkori típusú hajó valós teljesítményével.
A kísérletek nem bizonyították, hogy Odüsszeusz vagy Iaszón valóban ezeket az útvonalakat járta be. Azt azonban megmutatták, hogy egy ilyen szerkezetű hajó hosszabb tengeri utak megtételére is alkalmas lehetett.
Mennyibe kerülhetett?
Hiteles, közölt építési összeget nem találtam. Ezért csak műszaki becslés adható.
Az Argó hagyományos, héjpalánkos eljárással készült. A palánkokat csapolással kötötték össze, és csak ezután helyezték be a bordákat. Ez lényegesen munkaigényesebb egy korszerű fahajó építésénél. A hajóhoz húsz hosszú evező, árboc, vitorlarúd, kötélzet, négyszögletes vitorla és két kormányevező is készült.
Becsült összeg
- A hajó közvetlen megépítése 1984-ben: 20 000–40 000 angol font
- Tervezéssel, modellel és próbákkal együtt 40 000–70 000 angol font
- Ennek mai, inflációval korrigált értéke: kb. 170 000–290 000 font
- Hasonló hajó tényleges mai megépítése: kb. 250 000–450 000 euró
Az inflációs átszámításnál az 1984-es font értékének körülbelül négyszeresével lehet számolni, a Bank of England inflációs kalkulátora szerint.
A teljes expedíció ennél sokkal többe kerülhetett, mert a hajóépítésen kívül hároméves kutatás, tervezés, szállítás, kísérőhajók, filmezés, kikötői ügyintézés és a legénység ellátása is a projekthez tartozott.
Tim Severin Argójának későbbi sorsáról és jelenlegi helyéről eddig nem sikerült megbízható, nyilvánosan hozzáférhető adatot találnunk. Az eredeti építési költség sem ismert. A 250–450 ezer eurós összeg nem korabeli adat, hanem egy hasonló méretű, hagyományos eljárással készülő mai rekonstrukció becsült költsége.
A LEGJOBB LENNE EGY REPLIKA MEGÉPÍTÉSE
Légy részese
a következő fejezetnek