Vass Tibor Yachting
Odüsszeusz bolyongásainak helyszínei
Trójától Ithakáig.
Erre járt Odüsszeusz
A bolyongások a Malea-foknál kezdődtek.
Trójából indulva kicsit elmentek rabolni Iszmaroszba, mmajd onnan a Malea-fok felé menekültek.
Ez a pont, amit még ismert Odüsszeusz, innen kezdődnek a bolyongások.
Itt rájuk tört a vihar és mind a 12 hajóját elsodorta. Ha nincs vihar, akkor pár nap mulva hazaért volna Ithakába és nem lett volna Odüsszeia.
AZ ODÜSSZEUSZ-ÚTVONAL 1. ÁLLOMÁSA
Malea-fok
A Malea-fokot nem nehéz azonosítani, ma is így hívják. Trójából hazafelé tartva akkoriban csak a Málea-fok megkerülésével lehetett eljutni Ithakába. További bizonyíték a homéroszi helyszínre, hogy a szemben lévő sziget ma is a Küthéra nevet viseli.
Ha nem tör rájuk északról a vihar, akkor 3-4 napos hajóút után hazaértek volna Ithakába, és a világirodalom szegényebb lenne egy csodálatos művel.
9. ének
80. csakhogy amint fordultam ez útra Maleia fokánál,
81. messze Küthérétől űzött Boreász meg a hullám.
A Jón-tengeren és a Földközi-tenger középső részén viharban a 7,5 méter magas és 250 méter hosszú hullámok a leggyakoribbak.
A lótuszevők földje célterületének meghatározásához modellezni kell a viharban való sodródást. Ehhez először a szelet kell értelmezni. A Boreász az északias irányú szelet jelent, amelyet ma Gregálénak hívnak a tengerészek.
A sodródás kezdete
Ez a partoknál északi vagy északkeleti, de a nyílt tengeren már csak északkeleti irányú. Ebben a szélben a déli (180 fok) iránytól a nyugati (270 fok) irány közötti szektorban tudtak hajózni.
A kilenc nap alatt megtett távolságot két szélső értékkel lehet jellemezni: a minimális sebességgel való sodródás, és a másik a „vihar meglovagolása.
A Malea-fok hajózási jelentősége
Ezt a helyet ma is olyan „kis Horn-fok”-ként emlegetik a tengeri vitorlázók, amely megkerülése ma is kaland. Lehet, hogy szélcsenddel fogad, lehet, hogy 40 csomós széllel. Itt találkoznak ugyanis az Égei-tenger szelei és áramlatai a földközi-tengeri szelekkel és áramlatokkal. Különösen gyakoriak tavasszal és ősszel a Malea-foknál áthaladó és megtorpanó ciklonok által keltett északi és északkeleti viharos szelek.
A számítás forrása
AZ ODÜSSZEUSZ-ÚTVONAL
2. ÁLLOMÁSA
9 napos sodródás a
Lótuszevők országába
9. ének
82. Hosszu kilenc napon át hányódtam a szörnyü viharban
83. sokhalu tengeren át; tizedik nap végre elértünk
84. partja elé a virágot-rágó lótuszevőknek.
85. Ott szárazra kiléptünk és vizet is meritettünk,
A Jón-tengeren és a Földközi-tenger középső részén viharban a 7,5 méter magas és 250 méter hosszú hullámok a leggyakoribbak.
A lótuszevők földje célterületének meghatározásához modellezni kell a viharban való sodródást. Ehhez először a szelet kell értelmezni. A Boreász az északias irányú szelet jelent, amelyet ma Gregálénak hívnak a tengerészek.
Ez a partoknál északi vagy északkeleti, de a nyílt tengeren már csak északkeleti irányú. Ebben a szélben a déli (180 fok) iránytól a nyugati (270 fok) irány közötti szektorban tudtak hajózni.
A kilenc nap alatt megtett távolságot két szélső értékkel lehet jellemezni: a minimális sebességgel való sodródás, és a másik a „vihar meglovagolása".
A Nemzetközi légi és tengeri felkutatási és mentési kézikönyve, III. kötében a viharos szélben egy Odüsszeuszéhoz hasonló hajó
- 35 csomós viharban 2,4 tengeri mérföldet sodródik óránként, vitorla nélkül.
A minimális távolság:
547 tengeri mérföld:
9,5 nap ×24 óra × 2,4 tengeri mérföld/óra
A maximális távolság:
789 tengeri mérföld,
a viharral futva:
9,5 nap × 24 óra ×3,5 tengeri mérföld/óra ,
A sodródás mértéke elsősorban a hajó víz alatti részének kialakításától és a hajótest, az árboc, a viharvitorla formájától, méretétől függ.
(Én ebben az esetben megpróbáltam volna minél kevesebbet dél felé sodródni, ezért oldalt és kissé hátulról vettem volna a szelet és a hullámokat, annyira, amennyit elbír a hajó. Továbbá hosszú köteleket engedtem volna ki hátul, amely kissé fékezte volna a hajót és segített volna kormányozni.)
A
Lótuszevők országa
DJERBA, Tunézia
2. Lótuszevők országa
Az Odüsszeiában
Odüsszeusz hajói kilenc napon keresztül sodródnak, majd elérik a lótuszevők földjét. A lótusz gyümölcse feledést okoz: aki megkóstolja, nem akar többé hazatérni.
Feltételezett földrajzi hely:
Djerba szigete, Tunézia.
Mi szól az azonosítás mellett?
A Trójától és a Malea-foktól számított hajózási irány, az uralkodó szelek, valamint az ókori források alapján Djerba megfelelhet Homérosz leírásának.
Hajózási megfigyelés
Ide kerülhetnek a saját expedícióid tapasztalatai, fényképei, útvonaladatai és következtetései.