„Ha igaz az az állítás, mely szerint Európa történelme  a görögökkel vette kezdetét,
akkor igaz az is,
hogy a görög történelem viszont Odüsszeusz világával kezdődött.”

M. Finley: Odüsszeusz világa

Homérosz egy csodálatos történetet foglalt írásba: Odüsszeusz bolyongásainak történetét, az Odüsszeiát, amely mára fogalommá vált.
Ezt a remekművet sokféle képen lehet olvasni.

1. Lehet egyszerűen mesének tekinteni. Ekkor csodálatos kalandok részesei lehetünk, miközben találgathatjuk milyen  íze is volt a lótusznak, milyen lehetett a szelek urának palotája, merre kellett a Hádész országába hajózni, és hogy jutott onnan vissza élve Odüsszeusz. Milyen lehetett a  szirének éneke és Szküllától hogyan lehetne megmenekülni, mivel is babonázta meg Kirké Odüsszeuszt…
   Ha így olvassuk, akkor egy hihetetlenül izgalmas és kalandos mesébe kerülünk.
   
   
2. Egy eltévelyedet férj meséjeként is olvashatjuk, vagyis  valamit mondania kellett Odüsszeusznak,  amikor hosszú-hosszú távollét után végre hazatért feleségéhez, Pénelopéhoz, hol is járt az elmúlt 10 évben.
   Ha így olvassuk, akkor ez a világ legszebb hazugsága, amit egy férj valaha is mondott a feleségének.
   A népe felé is el kellett számolni a 700 társának elvesztéséről ... és akkor ez a legnagyobb lódítás, amit egy király a beadott a népének.
   
   
3. Egy hajónaplóként is olvashatjuk az Odüsszeiát, ami egy vagy több tengerész elbeszélése az utazásaikról, a kalandjaikról, amit a kor szokása szerint kiszíneztek egy kicsit, hozzátoldottak egyet s mást, saját magukat hősiesnek, bátornak, okosnak tüntették fel benne, de a történet magja, vagyis az utazás maga, a helyszínek, az időjárási viszonyok valódiak is lehettek.

Ha hajónaplónak olvassuk, akkor kellő  hajózási  tudással megfejthetjük

az Odüsszeia kódját.

2000-ben bejártam Odüsszeusz útvonalát, erről egy 3 részes filmet forgattunk.

Ízelítő a filmből: